Az olimpia a tévében 2.
2004.09.05. 11:27
Pisi, kaki, popsi
A közvetítések alaphangja gyakran olyan furcsán édeskés, bácsis, sőt cukrosbácsis hangulatú volt. Vitray főszerkesztő bácsi a kajakos versenyzőnőket csípőprotézisből lekicsilányozta, sőt csitrizte, a női kézimeccsek közben többször is szó esett az olimpikonok popsijáról. Esküszöm vártam, hogy nunán lőjenek valakit, bár erre a Práter utcai általánosban jobb szava volt a roma csajoknak, mégpedig a nindzsa.
A cukrosbácsis hangulatot erősítette, hogy a telesportosok tévékommentátor helyett testületileg helyszínen drukkoló havernak képzelték magukat, és boldog-boldogtalant lepistáztak, putyikámoztak és diáztak. Világos, hogy a sportvilág lakói szívesen emlegetnek Cupák néven tisztes ötvenes üzletembereket, de egy köztévés kommentátornak legalább úgy kéne tennie, mintha a normális emberek szokásait követné.
A tegezős-becézős-popsizós-csitrizős alaphangot finoman árnyalta az ázsiai versenyzőkön való színvonalas viccelődés. Kétségtelen tény, hogy minden magyar kisgyermek átesik azon döbbeneten, hogy a japán és kínai nevek tök viccesek, mert olyan rövid szótagokból állnak, mint a pina, meg kaki. A Telesport több munkatársa még mindig nem tudta feldolgozni sem ezt, sem azt, hogy az ázsiai emberek jellemzően alacsonyabbak, mint az európaiak, és a bőrüknek sárgás árnyalata van. Szántó Dávid a páros műugrás egyik kínai indulóját így vezette fel: Ting Li és párja – nem Tang Li. (Latinos variáció erre a témára: két Silva nevű brazil is lő gólt, kézilabdában, erre tisztára zöldségesnél érzem magam.)
|